Tisztelt Látogató!

 

A nevem: 'Dr. Husvéth György

Szerzői jogosult/Jogtulajdonos

[Alternatív-gyógyász és a Parabolikus szerinti Tiszteletbeli Tanár-doktor]

 

A saját szellemi teljesítményemből fakadó, ezért a szellemi tulajdonomat képező, iskolarendszeren kívüli felnőttek képzésére létrehozott:

©Hu-Man Medica

Parabolikus Doktori Akadémia

 

a

 

©Hu-Man Medica

Alternatív Gyógyász Akadémia

 

a korábban védjegyoltalomban is részesült (Ábrás) szóösszetételeknek, valamint a

©Hu-Man Medica

Parabolikus/Szimbolikus Doktor

'Dr

 

kombinált szóösszetételnek, továbbá és többekkel,

 

a

 

"Parabolikus Doktor 'Dr"

 

a

 

"Parabolikus Tanár-doktor 'Dr"

 

a

 

"Parabolikus Professzor-doktor 'Dr"

 

kombinált szóösszetételeknek is megalkotója/létrehozója, hitelt érdemlő módon dokumentált szerzői jogosultja, szerzői tulajdonosa vagyok.

 

Az 1999. évi LXXVI. szerzői jogi törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapíthatósága okán, ezzel a szerzői jogi törvény hatálya alá tartozás megállapítására alkalmasan ezek úgy keletkeztek, hogy tárgyidőben - 2010 - egyesületi jogállással bírósági nyilvántartásba vett jogi személy, természetes személyekből álló tagságának Közgyűlése a határozataiban, ezért hitelt érdemlő módon elfogadott engem ezeknek szerzői jogosultja, szerzői tulajdonosaként.

 

A "parabolikus" előtagot kapott doktori címek sajátos tiszteletbeli vagy díszdoktori címekként létrehozása és a szerzői tulajdonomként elfogadása, némelyeknek a megszokásból fakadó egyéni jogértelmezése, a téves asszociációja/következtetése ellenére, de azért nem ütközött jogszabályba, pl. a felsőoktatási törvény meghatározásaiba, mert a 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról (továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésében meghatározottaknak, azaz a Jat. garanciális szabályainak megfelelve jogszabály a címzettje számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalomként nem határozta meg azokat a feltétlen, vagy a vagylagos kizáró okokat, amelyek alapján kétséget kizáróan bizonyítani lehetett volna, hogy ezen címek létrehozása, és hivatkozott módon és körülmények között dokumentált szerzői tulajdonomként elfogadása, és sajátos tiszteletbeli vagy díszdoktori címekként használatra engedélyezésük jogellenes, így a mások előtt használatuk is jogosulatlan.

 

Ez esetben erre alkalmas és egyértelmű meghatározások lehettek volna, ha a jogszabály, pl. a felsőoktatási törvény akképpen rendelkezett volna a címek létrehozása és a szerzői tulajdonomként dokumentált elfogadása idejében, hogy a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozatra, címre és rövidítésre nagymértékben hasonlító, ezért egyszerű képzettársítás szerint is azokkal összetéveszthető, és ennek okán pusztán a tulajdonságuk alapján, tehát a címek hallatán vagy a 'Dr. rövidítés láttán is a károkozásra alkalmasan a felsőoktatási intézményeknek, vagy egy minisztériumnak vagy más hivatalnak, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmasság okán, a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozatra, címre vagy rövidítésre nagymértékben hasonlítókat, ezért azzal összetéveszthetőket a felsőoktatási intézmények kivételével mások nem adományozhatnak, nem engedélyezhetnek használatra, így olyanokat nem jogosult használni senki.

 

Vagy, hogy a "doktor" megjelölés használatára, vagy a "doktor" megjelölés címként, akár tiszteletbeli vagy díszdoktori címként használatra engedélyezésére csak egy felsőoktatási intézmény jogosult, mások erre nem jogosultak.

 

Vagy, hogy az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím és rövidítéseik, valamint a doktori fokozat és rövidítéseik kivételével, mások doktori fokozatot vagy arra akár kismértékben is hasonlító tudományos fokozatra hasonlítót, és a doktori fokozat PhD vagy DLA, vagy a Dr., akár ezekre kis mértékben is hasonlító rövidítéseket, illetve az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok esetében a rövidítése dr. med., a jogászok esetében a dr. jur., stb. rövidítésére akár kis mértékben is hasonlító rövidítéseket nem adományozhat, pontosabban nem engedélyezhet használatra senki.

 

Akkor lett volna és lenne jogszerűen megállapítható, hogy a "parabolikus" előtagot kapott doktori címek sajátos tiszteletbeli vagy díszdoktori címként használatra engedélyezése a felsőoktatási törvény meghatározásaiba ütközve felsőoktatási oktatási alaptevékenység körébe tartozó felsőfokú osztatlan szakképzésnek, ezért oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenységnek minősül illetve nyilvánítható, ha a címek létrehozása és a szerzői tulajdonomként dokumentált elfogadása idejében a felsőoktatási törvény az 1. §-tól kezdődően, rendelkezett volna a Jat. garanciális szabályainak megfelelve arról is kógens módon, ami alapján az Oktatási Hivatalt képviselő a FF/992-7/2012. ügyiratszámú, "Jelentés" megnevezésű iratában, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumát képviselő a 32167-1/2013/FOFEJL határozatának 15. oldala, első szakaszában, és a  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot tárgyidőben képviselő a 5.K.32.763/2013/18. számú ítélete 3 oldal folytatólagos szakaszt követő 1. szakasza 2. mondatában állítottakkal.

 

Nevezetesen, idézem: "A felperes - egyesület - esetében az engedély nélküli felsőoktatási tevékenység azzal valósult meg, hogy az általa hirdetett vizsgára (megmérettetésre) történő felhívásban, a kibocsátott "'Doktori 'Diploma" elnevezésű dokumentumokban és a képzési programjai elnevezéseiben kizárólag olyan felsőoktatási intézmény által végezhető felsőoktatási oktatási tevékenység körébe tartozó, illetve arra utaló, megtévesztésre alkalmas kifejezéseket, megnevezéseket tüntet fel." Ezzel azt a látszatot keltve, mintha a vizsgán, pontosabban a megmérettetésen résztvevők és ez esetben lényeges, hogy az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet, illetve tudományos fokozatot kapnának.

 

Ezeknek ugyanakkor teljes mértékben ellentmondanak azok a tények, hogy a felsőoktatásba, illetve a felsőoktatási törvényben soha nem szerepeltek a "parabolikus doktor", sem a 'Doktor, sem a 'doktor, sem a 'Doktori 'Diploma, sem a 'Dr. sem a 'Dr. megjelölések, sem az, hogy "parabolikus doktori cím".

 

Azt, hogy ezek a felsőoktatásban használt megjelölésekre utalnak, az EMMI-t és a K. és Mü. bíróságot képviselő személyes véleménye vagy benyomása fölött, valójában semmi nem bizonyította.

 

A megtévesztésnek, mint fogyasztók megtévesztése egyetlen, és a Btk. 417. §-ban meghatározott és aszerint minősülő cselekmények elkövetésével vagy a kísérletével létrejövő, tehát csakis büntetőjogi tárgyú törvényi alakzata van, és ennek a jogkérdésnek a vizsgálatára vonatkozó hatáskör hiányában az EMMI-t, így a Közig'bíróságot képviselőnek erre vonatkozó véleménye sem volt bizonyított.

 

Azért nem, mert ennek a cselekménynek az elkövetését bárki és bármilyen tájékoztatással, vagy cselekménnyel is követi el, vagy erre alkalmas tulajdonságokkal rendelkezőnek tartotta az EMMI-t képviselő a "parabolikus" előtagot kapott címeket és azok 'Dr illetve  'Dr. rövidítését, a hatáskör hiányában ezt kötelezettek lettek volna előzetesen kivizsgáltatni az egyesületre illetékes, ez esetben a Gyulai Rendőrkapitánysággal.

 

Arra való tekintettel, mivel ezeket összetéveszthetőnek tartották a tulajdonságuk alapján, és mivel a bármilyen vonatkozású összetéveszthetőség mértékének vagy fokának megállapíthatóságáról tárgyidőben nem rendelkezett jogszabály a jogszabály címzettje számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalomként, azt az EMMI vizsgálata esetében is egyértelműen a fogyasztók megtévesztésére alkalmassághoz kellett volna igazítani, de ezt csak a rendőrség vizsgálhatta és vizsgálhatja ma is.

 

Erre alapozom, hogy az EMMI-t és a Közig'bíróságot képviselő is a személyes véleményére és benyomására alapozta ezen megállapításait, és nem a kétséget kizáró bizonyítottságra, hiszen előzetesen ezt nem vizsgáltatták ki a rendőrséggel.

 

Azaz, akkor lett volna jogszerű az összetéveszthetőséget megállapítani, pontosabban összetéveszthetőnek nyilvánítani a parabolikus doktori címeket és azok 'Dr rövidítését a felsőoktatásban meghonosodott, az egyetemi végzettséget igazoló doktori címmel, és nem pusztán doktori címmel, vagy a doktori fokozattal és rövidítéseikkel, ha rendelkezett volna jogszabály az összetéveszthetőséggel kapcsolatban azokról a szempontokról, amelyek iránymutatást adhattak volna az EMM)I-nek, így a bíróságot képviselőnek is, de nem rendelkezett.

 

Márpedig, az egyéni jogértelmezésekre, tulajdonképpen a személyes véleményekre és benyomásokra az összetéveszthetőség tényállásként állítása jogszerűen nem volt alapozható.

 

A nagymértékű hasonlóság és az összbenyomás alapján ténylegesen bizonyítható összetéveszthetőség tehát semmi módon nem került bizonyításra.

 

Az, hogy a 'Dr rövidítésben a felső egyes vesszőt aki látja, az és csakis figyelmetlenségből, hogy észreveszi-e, vagy nem, semmi jelentősége, ha a rövidítést használó azt megfelelő módon használja.

 

Ennek felel meg, ha a felső egyes vesszőt az eredeti helyén és a D betűvel arányos méretben, pl. a 'Dr. szerint alkalmazza, akkor az észrevehető.

 

Ha arra, mint sajátos tiszteletbeli vagy díszdoktori címként hivatkozik, akkor senki nem gondolhatja jogosan, hogy az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet vagy tudományos fokozatot jelöl.

 

Amennyiben a használat jogára hivatkozva csak olyan tevékenységet folytat, amely összhangban is áll annak folytathatóságához meghatározott képesítésével és esetleg szükséges egyéb engedélyekkel, akkor szintén kizárható a fogyasztók, mint a szolgáltatására érdeklődő és azt igénybe is vevő fogyasztók megtévesztése.

 

Tulajdonképpen, és jogszabály nem rendelkezett arról, amit az EMMI-t és a Közig'bíróságot képviselő is állítottak, ami bizonyíthatta volna azt, hogy amit állítanak, az azért tényállás, mert azt a jogszabály meghatározza, megfogalmazza. Ez esetben, ha valaki a felsőoktatási terminológiában használatos, valamint a felsőoktatási törvényben meghatározott fogalmakra és rövidítésekre nagymértékben hasonlító, és ezért azokkal az összbenyomás alapján összetéveszthető, ez által a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tulajdonságokkal rendelkező fogalmakat és rövidítéseket engedélyez használatra, akkor ilyen esetben is megállapítható, hogy a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozó felsőoktatási oktatási alaptevékenység körébe tartozó felsőfokú osztatlan, vagy azzal összefüggő vagy összetéveszthető szakképzést folytat, akár jogszerűen, akár jogellenesen.

 

Ilyen, és a Jat. garanciális szabályainak megfelelve a vagylagos vagy feltétlen kizáró okokat egyértelműen meghatározó rendelkezésekről a címek létrehozása és a dokumentált szerzői tulajdonomként elfogadása idejében sem a felsőoktatási törvény, sem más jogszabály tárgyidőben nem rendelkezett.

 

Ebből következően a jogalkotói jogkör hiányában ilyen vagy hasonló kitételek meghatározására és ez alapján a parabolikus szerinti doktori címek létrehozásának és a szerzői tulajdonomként elfogadásának, ez által ezeknek tiszteletbeli vagy díszdoktori címekként használatra engedélyezésének a jogellenessé, így a használatukat jogosulatlannak és összetéveszthetőnek nyilvánítására egy minisztériumot, vagy a bíróság intézményét képviselőnek pusztán az egyéni jogértelmezésére, azaz a személyes magánvéleményére, benyomására alapozott álláspontja vagy állásfoglalása alapján, senki nem jogosult.

 

Jogalkalmazó által megállapított tényállás, hogy a jogszabályba nem ütköző módon szerzett, és hitelt érdemlő módon dokumentált szerzői vagy a szerzői joghoz kapcsolódó és kapcsolható jogok, a sajátos magánjogi fogalom keretei között, a magántulajdon körébe tartoznak. Ezért, mint a magántulajdonommal, ezek használata vagy használatra engedélyezése fölött szabadon rendelkezek. Senki beavatkozását tehát nem kell eltűrnöm, mivel erre senki nem jogosult a hatáskör hiányában.

 

Fogyasztóvédelmi szempontból lényeges, ezért a fogyasztók tisztességes tájékoztatásához meghatározottakat teljesítve, az alábbi lényeges információkat adom:

 

A minden számítógépes klaviatúrán(billentyűzet) megtalálható írásjel, a felső egyes vessző ('), másként aposztróf jel, általános iskolában tanított jelentése, helyettesítő jel vagy hiányjel. Általam bevezetve a 'Dr illetve 'Dr. rövidítésekben és ezekkel összefüggésben a "parabolikus" megjelölés helyettesítésére szolgál, továbbá a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozattól, címtől és rövidítéstől való megkülönböztetésre is irányul. Egyben, a személynév előtagjaként használható módon, a "parabolikus doktori cím" kifejezésére kerül alkalmazásra. A "parabolikus" megjelölés definíciói: szimbolikus, emblematikus, jelképes, képletes. Egyszerű képzettársítás szerint is egy sajátos tiszteletbeli vagy díszdoktori címekként lehet gondolni a "parabolikus" előtagot kapott doktori címekre, így azok 'Dr illetve 'Dr. rövidítésére.

 

Tanulmányozva a felsőoktatási törvény és a büntető törvénykönyve időközben életbe lépett jogszabályi meghatározásait, az összetéveszthetőség megállapíthatóságának  nem a szubjektív vélemény, vagy benyomás, hanem az a feltétele, ha valaki olyan szakképzettséget igazol, amely vagy egyezik a felsőoktatási törvényben meghatározottakkal, vagy amely azokkal összetéveszthető. Ha tehát valaki nem igazol jogosulatlanul sem megegyező, sem összetéveszthető és valamilyen szakképzettséget, vagy tudományos fokozatot, mert nem nevezi annak, amit igazol, sem címet vagy rövidítést, mert nem nevezi a felsőoktatási törvényben meghatározott címnek vagy rövidítésnek azokat, amiket használatra engedélyez, de még a látszatát sem kelti, akkor bűncselekmény elkövetése vagy a kísérlete nem jön létre, nem állapítható meg.

 

Kvázi, mivel a parabolikus előtagot kapott doktori címeket és rövidítéseiket nem tanúsítom felsőfokú szakképzettség alapján használható, ezért egyetemi végzettséget igazoló doktori címekként, sem pedig tudományos fokozatként, sem a felsőoktatásban doctor honoris causa kombinált szóösszetételen meghonosodott, és egy felsőoktatási intézmény által használatra engedélyezett tiszteletbeli doktori címként, de még a látszatát sem keltem ilyen szerezhető jogosultságoknak, és használat jogára kiállított okiratok alaki megjelenése és tartalmi nyilatkozatai ezeket egyértelműen alátámasztják, továbbá jól megkülönböztethetők a felsőfokú szakképzettségeket igazoló Oklevelektől, egyéb okiratoktól, semmiféle bizonyítása nincs annak, hogy a parabolikus doktori címek és rövidítéseik a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozatot vagy címet és rövidítést jelölnének, vagy ezek látszatát keltem és ennek okán összetéveszthetők ezek, azokkal, és nyilvánítható ezek használatra engedélyezése felsőfokú vagy azzal összefüggő oktatási tevékenység jogosulatlan folytatásának.

 

A "parabolikus" szerinti doktori címek és azok rövidítésére létrehozott 'Dr illetve a ponttal zárt 'Dr. megjelölések a megkülönböztető képesség feltételeként rendelkeznek az egyéni, eredeti jelleggel, amit a számos lefolytatott rendőrségi vizsgálat ezek kapcsán nem vitatott. Amit, másként értelmezni nem lehet, minthogy ezek a tulajdonságuk alapján/tekintetében, tehát pusztán a címek hallatán vagy a 'Dr illetve 'Dr. rövidítés láttán, nem összetéveszthetők a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítésekkel illetve szakképzettségekkel.

 

Kizárt, hogy a rendőrséget és az ügyészségeket illetékesség szerint képviselők a hatáskörük ellenére, ne lettek volna képesek felismerni az évekkel korábban megkezdett és több lefolytatott vizsgálat alkalmával, ha ezek az összbenyomás, tehát pusztán a tulajdonságuk alapján alkalmasak a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthetőség okán a megtévesztésre, a fogyasztók megtévesztésére.

 

Annak bizonyítására tehát, hogy ezek  a címek és rövidítések összetéveszthetők a felsőoktatásban meghonosodott címekkel és rövidítésekkel, önmagában egy elfogult minisztériumot, vagy a szellemi tulajdon nemzeti hivatalát, vagy hatóságot vagy másokat képviselő, vagy egy "szakértő" véleménye, benyomása, álláspontja vagy állásfoglalása nem alkalmas, nem vehető jogszerűen figyelembe, ezek alapján nem nyilváníthatók összetéveszthetőnek, mivel a személyes vélemény, benyomás stb. nem bír a bizonyítás erejével.

 

Érdekes, hogy az egyes médiák és mások rendelkezésére is bocsátott rendőrségi határozatok valós tartalmát ezek kapcsán, miszerint ezen címeknek a szerzői vagy a szerzői joghoz kapcsolódó és kapcsolható használatra engedélyezésének jogát nem vitatta a hatóság, a címek mások előtt használatáról megállapította, hogy nem szabálysértés, ezért logikus, hogy jogos, és a megtévesztésre alkalmasságot sem tártak fel semmiben a feljelentők állításai ellenére, már nem ismertették meg a nézőkkel, hallgatókkal vagy olvasókkal.

 

Pusztán a saját negatív és lekezelő véleményüket, benyomásaikat, a semmiféle jogerővel nem bíró egyéni jogértelmezésüket hangoztatták, ezzel a közfeladati vagy egyéb helyzetükkel és előnyükkel visszaélve úgy beállítva azokat a járatlan polgárok előtt, mintha azok lennének a valóság, mintha és egyáltalán ezen jogkérdések vizsgálatára és tényállás megállapítására a médiát/sajtót, vagy a rendőrségen kívül bárki mást is jogszabály hatáskörben kijelölte volna.

 

Egyetlen egy média vagy sajtó hírhez, vagy mások véleményéhez sem társítottak olyan és végleges rendőrségi határozatot, nemhogy többet, amely megállapította mindazon jogsértések elkövetését, akár a kísérletet, mint amiket, mint szerintük elkövetett jogsértéseket állítottak a nagy nyilvánosság előtt, vagy keltették ezek látszatát.

 

Elvégre, ezek a hangoskodó okoskodók azt állították, hogy akik a "parabolikus" szerinti doktori címeket és azok 'Dr vagy 'Dr. rövidítését használják, ez megtévesztő szerintük, mivel arra pl. orvosi címként gondolhatnak - vélelem, feltételes mód, elvi lehetőség és nem tény - a polgárok, de ennél lényegesebb, hogy szerintük arra orvosi címként hivatkoztak a címhasználók, és az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet folytattak, vagy hagyták őket, vagy a parabolikus doktori címet használó szolgáltatását igénybe vevő fogyasztókat ebben hinni.

 

Ugyanakkor ilyen, vagy hasonló bizonyítékokat soha nem mellékeltek, mert nem tudtak!

 

Nem elég tehát a jogellenes cselekmény vagy magatartás megállapítására valaki véleménye, benyomás, miszerint azt gondolta, az volt a benyomása, hogy a 'Dr vagy 'Dr. rövidítést használó, pl. humán-orvos,  ha a címet használó nem hivatkozik arra orvosi címként, és csak olyan tevékenységet hirdet és folytat, amelyre ténylegesen jogosult.

 

Lényegtelen ezért, hogy első látásra vagy hallásra egy minisztériumot, vagy egyéb hivatalt, akár hatóságot képviselő, vagy a polgár mit gondol, mi a benyomása, ha a címet használó a címét megfelelő módon használja!

 

Jogosan hozom példaként az internetről korábban letöltött számos hirdetést, ahol is pl. állatorvos, vagy jogász, vagy közgazdász, vagy gyógyszerész-doktorok a természetgyógyászat körébe tartozó tevékenységeket hirdetve, a személynevük előtagjaként csak a dr., vagy gyakran és jogosulatlanul a doktori fokozat egyik és a Dr. rövidítését használják. Ugyanakkor, arról már nem tájékoztatnak, hogy nem humán-orvosok.

 

Róluk, még inkább gondolhatja a fogyasztó, hogy humán-orvosok, és ez által, hogy orvosi gyógyellátásban fognak részesülni, mintsem a korábban sosem látott, éppen ezért feltűnő 'Dr illetve 'Dr. rövidítés láttán.

 

Arról sem rendelkezett jogszabály, hogy a "doktor", vagy a "diploma" megjelölés használatára csak egy felsőoktatási intézmény jogosult, vagy mások nem jogosultak. Nem meglepő, hiszen mindegy, hogy ki és mihez szokott, de a "doktor" megjelölés nem pl. orvos felsőfokú szakképzettséget jelöl.

 

A felsőfokú orvos, jogász egyéb szakképzettségeket pedig nem "diploma", hanem jogszabályban meghatározott alaki megjelenésű és tartalmi nyilatkozatú, Oklevél megjelölésű közokiratban tanúsítják.

 

A "diploma" ezért, joggal nevezhető egy olyan magánokirati megjelölésnek, amely nem tanúsít felsőfokú szakképzettséget, vagy más szabályozott szakmát, de igazolja, hogy a birtokosa a benne megnevezett jogok gyakorlására jogosultságot szerzett.

 

A felsőoktatási törvény az 1. §-tól arról rendelkezik kógens módon, hogy felsőoktatási oktatási alaptevékenységet, mint felsőfokú osztatlan szakképzést, csak egy állam által nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény folytathat. Pontosabban, hogy mi minősül, mi nyilvánítható felsőoktatási vagy azzal összefüggő OKTATÁSI tevékenységnek akár jogszerűen, akár jogellenesen folytatja valaki. Azok között ugyanakkor nem szerepelt és nem szerepel az, hogy felsőoktatási oktatási alaptevékenység, mint felsőfokú osztatlan szakképzés, illetve oktatással összefüggő tevékenység jogosulatlan folytatása azzal is megállapítható, ha valaki a felsőoktatási terminológiára, vagy a törvényben meghatározott fogalmakra akár kis mértékben is hasonlító fogalmakat vagy rövidítéseket használ, vagy engedélyez használatra.

 

Arról rendelkezik még, hogy felsőfokú pl. orvos, jogász egyéb szakképzettséget igazolni, amely alapján a felsőoktatási törvény 52. § (7) bekezdésében, ugyanakkor a 106. § (2) bekezdés aa) pontjában meghatározottak alátámasztásában és pontosításában, használható az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek, az orvosok esetében a jogcímet ismertető dr. med., a jogászok esetében a dr. jur. stb. rövidítések a személynév előtagjaként, csak felsőoktatási intézmény jogosult. Ilyen, vagy hasonló szerezhető jogosultságoknak, még a látszatát sem keltették ezen a honlapon vagy máshol!

 

Arról rendelkezik még a felsőoktatási törvény, hogy felsőfokú doktori képzést folytatni, és doktori tudományos fokozatot tanúsítani, amely alapján és annak kifejezésére a személynév előtagjaként a PhD, vagy DLA, vagy a minden más jelzést és rövidítést nélkülöző Dr. rövidítése használható, csak felsőoktatási intézmény jogosult. Ilyen, vagy hasonló szerezhető jogosultságokat ezen a honlapon vagy máshol soha nem hirdettek, nem tanúsítottak és a látszatát sem keltették!

 

Kizárólag ilyen tevékenységek jogosulatlan folytatásával vagy színlelésével jogszerű egy tevékenységet, mint szolgáltatást a felsőoktatási törvényben meghatározott oktatási vagy oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenységnek nyilvánítani.

 

De, nem a szerzői jogi törvény hatálya alá tartozás megállapítására alkalmasan szerzett szerzői vagy a szerzői joghoz kapcsolódó szerzett jogokra alapozott és a saját tulajdonomat képező, a "parabolikus" előtagot kapott doktori címeknek sajátos tiszteletbeli vagy díszdoktori címekként használatra engedélyezésére vonatkozó szolgáltatásomat.

 

A lényeges tehát, hogy ezen a honlapon sem máshol nem adta ki magát a mindenkori hirdető, mint szolgáltató felsőoktatási intézménynek, nem hirdetett és nem folytatott olyan tevékenységeket, amelyekre csak egy felsőoktatási intézmény jogosult, de nem is színlelt soha olyan jogosultságokat, vagy szerezhető jogosultságokat.

 

Kizárólag a valós szerzett jogokra hivatkozott, és ezért olyan tevékenységet folytatott, amelyekre ténylegesen jogosult volt majd lettem Én, mint dokumentált szerzői jogosult/jogtulajdonos!

 

Azért lényegesek ezek a tények, mert minden keletkezett irat bizonyítja, hogy nem pusztán "doktori címként", legkevésbé, mint "egyetemi végzettséget igazoló doktori címként", vagy "doktori fokozatként" kerültek használatra engedélyezésre a "parabolikus" előtagot kapott doktori címek és a 'Dr vagy 'Dr. rövidítés, hanem közérthető módon, mint "parabolikus" szerinti tiszteletbeli vagy díszdoktori címekként. Különösen lényeges, hogy soha nem társult melléjük, még valamilyen szabályozott szakma, vagy természetgyógyászati képesítés egyéb képesítés vagy ismeret megszerzésének az igazolása is.

 

Amiről jogszabály a Jat. garanciális szabályainak megfelelve a jogszabály címzettje számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalomként nem rendelkezik, arról senki, még a bíróság intézményét képviselő "jogalkalmazó" sem rendelkezhet pusztán a véleményével, vagy benyomásával, az egyéni jogértelmezésével indokolva, mert ezekkel jogszabály nem tölthető meg tartalommal. Az ilyen magatartás a 60/1992. (XI. 17.) végleges Alkotmánybírósági határozat II. szakasza, 2. pontjában részletezett indokolások és tiltások alátámasztásában alkotmány-alaptörvény ellenes.

 

A 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 2. § (2) bekezdésében meghatározott tiltások alátámasztásában, az időközben életbe lépett jogszabályok nem vonhatják el a dokumentált, és a hatáskörben vizsgálni jogosult által a jogszabályban meghatározott módon és határidőn belül nem vitatott szerzett szerzői jogaimat, így az arra alapozott tevékenységemet és szerezhető jogosultságokat sem nyilváníthatja jogellenessé.

 

Nem nyilváníthatja a "parabolikus" szerinti doktori címeket és rövidítéseit a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozattal, címmel és rövidítéssel összetéveszthetővé, ezzel a használatra engedélyezést felsőoktatási tevékenység vagy azzal összefüggő tevékenység jogosulatlan folytatásának.

 

Azért nem, mert ilyen, tehát az összetéveszthetőségre alkalmas tulajdonságokat, sem az ügyészségek, sem a különböző illetékességű Rendőrkapitányságokat képviselők nem tártak fel annak ellenére, hogy a címeket használókat és ezzel engem is feljelentők ezeket is állították.

 

Utólag tehát a hivatkozott rendőrségi határozatok döntései senki, így még pl. a személyemre illetékes, a Gyulai Rendőrkapitányságot, vagy az EMMI-t, így a Közig'bíróságot képviselő által sem tölthető meg tartalommal időközben életbe lépett jogszabály módosítással indokolva, mivel az hiteltelenné tenné a korábbi vizsgálatokat lefolytatókat, egyben a rendőrség és az ügyészség intézményébe vetett lakossági bizalmat is megingatná. Hiszen, a hivatkozott és rendelkezésemre bocsátott rendőrségi határozatokat kézhez vették a különböző illetékességű ügyészségeket, beletartozóan a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséget képviselőt is, ugyanakkor azokat nem vitatták, kivétel nélkül helyben hagyták.

 

Ez esetben Ki, és mivel tudja kétséget kizáró módon bizonyítani, hogy a több, mint Tíz évvel korábban megkezdett használatra engedélyezésük és a használatuk ellenére, időközben sem tudták ezek a megkülönböztető képességet megszerezni a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozattól, címektől és rövidítésektől vagy szakképzettségektől.

 

Különösen, hogy ugyan a lejáratásra irányultak a különböző médiákat képviselők ezekkel kapcsolatos internetes felületeken megtalálható megnyilvánulásai, de mégiscsak maguk adtak széles lakossági körben tájékoztatást arról, hogy ezek nem megegyezőek a felsőoktatásban megszokott doktori címekkel és, hogy a felső egyes vesszőnek, másként aposztróf jelenek (') ez esetben milyen nagy a jelentősége, mivel ez különbözteti meg a doktori fokozat Dr., vagy az egyetemi végzettséget igazoló doktorin cím dr. rövidítésétől a parabolikus szerinti doktori címek 'Dr illetve 'Dr. rövidítését.

 

A "védjegyoltalomról". Magyarországon a szellemi tulajdon nemzeti hivatala esetemben meglehetősen sajátos módon kezelte azt. Tudni érdemes a védjegytörvény alátámasztásában, hogy egy bejelentés akkor részesülhet "védjegyoltalomban" is, ha a bejelentés a tulajdonsága alapján vagy tekintetében nem összetéveszthető már korábban védjegyoltalomban részesített bejelentésekkel/védjegyekkel, sem pedig jogszabályban meghatározott megjelölésekkel.

 

Ezeket a tulajdonságokat a hivatalnak a bejegyzési eljárás alatt, a bejegyzés előtt kötelezettsége vizsgálni.

 

Ez esetben nem kerülhette ki, hogy azt is vizsgálja, hogy a tárgyidőben védjegyoltalomban részesített (Ábrás) szóösszetételek, mivel tartalmazzák a "... tudományok mesteri és parabolikus doktorai", és az önálló szóösszetétel a "... parabolikus/szimbolikus doktor" megjelöléseket, továbbá a 'Dr megjelölést is, egyértelműen címekre utalva, hogy ezek a tulajdonságuk tekintetében vagy alapján összetéveszthetők-e a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítésekkel.

 

Amennyiben az összetéveszthetőség foka olyan nagymértékű, hogy az alkalmas a megtévesztésre, az egyetlen törvényi alakzata okán, a Btk. 417. §-ba ütköző módon és aszerint elkövetett cselekményekkel vagy magatartással a fogyasztók megtévesztésére, akkor a bejelentés nem részesülhet védjegyoltalomban.

 

Amennyiben tehát a szellemi tulajdon nemzeti hivatalát képviselő nem tár fel ilyen tulajdonságokat a bejelentésben, és védjegyoltalomban is részesíti az adott szellemi teljesítményt/teljesítményeket, akkor utólag nem törölhető jogszerűen a védjegyoltalom azért, mert az EMMI-t képviselő szerint a bejelentések nem részesülhettek volna védjegyoltalomban, mivel és szerinte a tulajdonságuk alapján vagy tekintetében alkalmasak a megtévesztésre.

 

A törvényi tiltás ellenére, mégis és ezekkel indokolva törölték a védjegyoltalmat az esetemben! Tehát, nem azért törölték, mert az EMMI-t képviselő szerint a védjegyek időközben megtévesztővé váltak!

 

Egyébiránt, és mivel a megtévesztésnek egyetlen és büntetőjogi tárgyú törvényi alakzata van, a lajstromozást követően ha ez felmerül valakiben a védjegyoltalomban is részesült megjelölések vagy egyes elemeik használata vagy a használatra engedélyezése kapcsán, a szellemi tulajdon nemzeti hivatalának és az EMMI hatáskörének a hiányában, ezt a védjegy jogosultra illetékes Rendőrkapitánysággal lettek volna kötelezettek előzetesen kivizsgáltatni.

 

Akinek, ezen és büntetőjogi tárgyú szabályszegés vagy magatartás elkövetésének gyanúja esetén, kizárólagos elsőfokú hatásköre volt kivizsgálni, hogy ezek létrejöttek a védjegyoltalom jogszerű törlésének bizonyítékaiként, vagy nem megállapíthatók!

 

Ugyanis, a lajstromozást követően a szellemi tulajdon nemzeti hivatala a hatáskör hiányában nem jogosult meghatározni, hogy a védjegyjogosult mi módon, és mire használhatja a védjegyoltalomban is részesített bejelentéseit/megjelöléseit, vagy kinek és mire, mi módon engedélyezni használni a védjegyeket, pontosabban a védjegyoltalomban is részesített bejelentéseket, mint a saját szellemi tulajdonát képező, ez esetben a szóban forgó (Ábrás) és kombinált szóösszetételeket, vagy azok egyes elemeit.

 

Megismétlem, ha felmerült, hogy a védjegyek, pontosabban a védjegyoltalomban is részesített bejelentések/megjelölések használata és a használatra engedélyezése alkalmas volt a megtévesztésre, a fogyasztók megtévesztésére, ezt a hatáskör hiányában sem a szellemi tulajdon nemzeti hivatala, sem az EMMI nem volt jogosult vizsgálni és a tényállás látszatát keltve állítani a nagy nyilvánosság előtt.

 

Ennek vizsgálatára első fokon, kizárólag a Gyulai Rendőrkapitányság lett volna jogosult, és ha megállapította volna, akkor lett volna jogszerűen törölhető a védjegyoltalom, de nem olyan kérelem alapján, amely semmiféle bizonyítékot nem tartalmazott arra, miszerint ezek nem részesülhettek volna védjegyoltalomban, mivel a kérelmező szerinte ezek a bejelentések a tulajdonságuk alapján vagy tekintetében alkalmasak a megtévesztésre.

 

Kvázi, a szellemi tulajdon nemzeti hivatalát képviselők a hivatali/közfeladati helyzetükkel visszaélve, jogellenes törölték tárgyidőben a védjegyoltalmat! El sem juthatott volna odáig az ügy, hogy a védjegy jogosultat nyilatkoztassa, mivel a lajstromozással elismerte, hogy a bejelentések a tulajdonságuk alapján vagy tekintetében nem alkalmasak a megtévesztésre, és ezzel szavatolta is ezt a védjegyjogosult felé, és mindenki más felé. Egy bíró véleménye pedig ezekről, nem bizonyíték.

 

Valótlan volt az a nyilatkozata is, miszerint védjegy, pontosabban védjegyoltalomban is részesült bejelentés címként vagy doktori címként nem használható, vagy nem engedélyezhető használatra, hogy védjegy, pontosabban védjegyoltalomban is részesült bejelentés a személyi igazolványba nem jegyeztethető be. Azért, mert ilyen feltétlen vagy vagylagos kizáró okokat a védjegytörvény vagy más jogszabály, így a személyazonosító igazolvány kiadásáról rendelkező Kormányrendeletek egyike sem tartalmazott tárgyidőben, valójában nem fogalmaztak meg ilyen vagy hasonló tiltó kitételeket! Ezek, pusztán az egyéni jogértelmezések voltak, amelyeknek semmiféle figyelembe vehető és érvényre juttatható jogereje nem volt! Számosakat félrevezetve ezekkel!

 

Mint ahogyan az okmányirodai ügyintézőknek és hivatalvezetőknek, jegyzőknek sem volt semmiféle hatásköre azt vizsgálni, hogy aki a "parabolikus" szerinti doktori címet használja, azt jogszerűen vagy jogellenesen engedélyezték-e használatra, ezért a polgár azt jogosan, vagy jogosulatlanul használja, ez által, hogy a használat jogának még a közhiteles nyilvántartásba vételére is irányuló kérelmének a befogadása és teljesítése ütközik-e jogszabályba, vagy ez nem megállapítható!

 

Ehhez a jogkérdéshez soha nem volt semmiféle hatásköre sem az EMMI-nek, sem az okmányirodáknak vagy kormány hivataloknak, így a közigazgatási és munkaügyi bíróságot képviselőknek sem, sem pedig a szellemi tulajdon nemzeti hivatalának, sem másoknak, mivel erre felhatalmazó jogszabályhelyet idézni soha nem tudtak!

 

Ezeket a jogkérdéseket a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről 183/A. §-ba ütköző és aszerint minősülő cselekmények vagy magatartás - jogosulatlan címhasználat -, ez által a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő cselekmény elkövetésének kísérletének vélelme esetén, kizárólag a bejegyzést kérelmező címhasználó bejelentett lakó vagy tartózkodási helye szerint illetékes Rendőrkapitányságot képviselőknek volt első fokú hatásköre kivizsgálni és tényállást ezekben megállapítani. Ami, a rendelkezésemre bocsátott és végleges hatósági döntések szerint, még 2012-ben kezdődően és számos alkalommal meg is történt.

 

Értik már végre az érintettek, vagy az önérzetükben magukat sértve érzettek?!

 

Ha tehát felmerült, hogy a "parabolikus" szerinti doktori címet használó a "bejegyzési" kérelem alkalmával azt jogosulatlanul használja, vagy arra jogosulatlanul egyetemi végzettséget igazoló doktori címként hivatkozva kérte a bejegyzését, ezért a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző módon valótlan tényt és adatot akart közokiratba foglaltatni, akkor ezeket első fokon csak a kérelmet előterjesztőre illetékes Rendőrkapitányságot képviselőnek volt hatásköre!

 

Nem az okmányirodának vagy a kormányhivatalnak, így nem a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak, legkevésbé a szellemi tulajdon nemzeti hivatalának vagy a személyi igazolvány kiadásáért felelős szervet, a KEKK H-et, vagy az EMMI-t képviselőknek!

 

Nem az volt tehát a vizsgálandó a bejegyzési kérelmek alkalmával, hogy kinek joga felsőoktatási tevékenységet folytatni és az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatára jogosító felsőfokú szakképzettségeket tanúsítani stb.

 

Azért nem, mert a kérelmezők által bemutatott okiratok, nem ilyen jogokra hivatkoztak, és nem felsőfokú, tehát az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím viselésére való jogot kívánták bejegyeztetni, hanem, a "parabolikus" doktori cím 'Dr illetve 'Dr. rövidítésének személynevük előtagjaként használatára vonatkozó jogukat kívánták a közhiteles nyilvántartásba is felvezettetni, másként "bejegyeztetni"!

 

Az pedig kizárt, hogy közigazgatási és jogszabályi ismeretekkel rendelkező ügyintézők, nem voltak képesek különbséget tenni egy felsőfokú orvos, vagy jogász végzettséget igazoló, és ez alapján az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím és annak dr. med., vagy dr. jur. rövidítésének használatára jogosító felsőfokú Oklevél, és a "parabolikus doktori cím" használatának jogát tanúsító okiratok között. Ha mégis, akkor ez mi módon róható fel nekem, vagy a címhasználóknak?!

 

Valójában tehát nem határozta meg jogszabály, hogy a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozat vagy cím és rövidítés kivételével bármilyen, a doktor megjelölést is tartalmazó címet is csak egy felsőoktatási intézménynek joga használatra engedélyezni, illetve, hogy mások a doktor megjelölést is tartalmazó címet nem jogosultak használatra engedélyezni, így használni sem.

 

Azt sem, hogy csak az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatára vonatkozó jognak a közhiteles nyilvántartásba vételére, másként, a személyi igazolványba egyéb közokiratba bejegyzésére irányuló kérelme fogadható be és teljesíthető, mint amelyekkel indokolták a kérelmek elutasítását vagy a bejegyzettek visszavonását!

 

Mivel tehát, és az egyesület nem adta ki magát felsőoktatási intézménynek, nem folytatott a felsőoktatási törvény meghatározásai szerint minősülő, ezért csakis azok alapján felsőoktatási oktatási alaptevékenységnek nyilvánítható tevékenységet, nem tanúsított semmilyen, így pl. orvos vagy jogász szakképzettséget, amelyek alapján használható az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek és azok jogszabályban meghatározott rövidítései, sem felsőfokú doktori fokozatot, amely alapján használható annak jogszabályban meghatározott rövidítései, de még a látszatát sem keltette ezeknek, ezért volt jogellenes az egyéni jogértelmezésre, az egyéni jogalkalmazási szempontra és nem a jogszabályi meghatározásokra alapozottan hozott EMMI döntése, mint az azt helyben hagyó bíróságot képviselő döntése is.

 

Az volt valójában hatáskörben vizsgálandó és vizsgálható első körben az EMMI-nek, vagy az okmányirodáknak és a kormányhivataloknak, így a közigazgatási és munkaügyi bíróságot képviselő "jogalkalmazóknak" is a hatáskörük hiányában a rendőrség bevonásával, tehát szabálysértési feljelentést téve, hogy a bejegyzést kérelmező, vagy a címhasználók a bemutatott okiratban használatra engedélyezett doktori címet jogosan, vagy jogosulatlanul használják, ez által, hogy azt jogszerűen vagy jogellenesen engedélyezték használatra.

 

Amennyiben a rendőrség vizsgálata megállapítja - mint számos vizsgálat eredményeként -, hogy a bemutatott okiratban használatra engedélyezett, ez esetben a "parabolikus doktori cím" és annak 'Dr illetve 'Dr. rövidítésének személynév előtagjaként használata nem szabálysértés, ezért jogos, és a feljelentés indokolásai ellenére, de nem tár fel olyan mértékű összetéveszthetőséget a felsőoktatási törvényben meghatározott tudományos fokozattal, címmel és rövidítéssel, amely önmagában alkalmas lenne a fogyasztók megtévesztésére, akkor az EMMI-nek, vagy az okmányirodáknak vagy másoknak, így a bíróságnak, már semmi dolga nem is lett volna ezekkel.

 

A bejegyzés esetében jelentősége van, hogy a névhasználatra vonatkozó adatokban jogszerű változás áll be.

 

Ezért, azt vizsgálhatták volna, hogy a személyazonosító igazolvány kiadásáról korábban és jelen időben rendelkező és rájuk nézve irányadó kormányrendeletek ennek ellenére, rendelkeztek-e feltétlen kizáró okokról.

 

Ez esetben arról, hogy a doktori cím használatára vonatkozó jognak, még a közhiteles nyilvántartásba vételére is irányuló kérelme abban az esetben fogadható be és teljesíthető, ha a kérelmező/polgár a doktori címet 2006. február 1-jén vagy azt követően fennálló hallgatói jogviszony alapján szerezte, és ennek igazolása végett bemutatja az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatára jogosító felsőfokú orvos, jogász stb. szakképzettséget tanúsító okiratát vagy annak hitelesített másolatát.

 

Nos, a Jat. garanciális szabályainak megfelelve erről jogszabály nem rendelkezett és nem rendelkezik, ennek hiányában ezért ilyen vagy hasonló kitételek felállítására a jogszabályi utasítás hiányában önhatalmú módon senki, még a bíróság intézményét képviselő sem jogosult, mivel erre nincs jogszabályban kijelölt hatáskörük!

 

Ha kell, bizonyítani tudom, soha nem volt ajánlat, legkevésbé ígéret vagy garancia a parabolikus doktori cím személyi igazolványba bejegyzése is. Ugyanakkor, továbbra is a határozott álláspontom, amit a rendelkezésemre bocsátott végleges rendőrségi határozatok is egyértelműen alátámasztanak, aki valóban tőlem szerezte a "parabolikus" szerinti doktori címek és azok 'Dr illetve 'Dr. rövidítésének használatának jogát, és a címét megfelelő módon használja, az jogosan használja. Ezért, mások előtt őt megillető címet használ.

 

Mivel mások előtt őt megillető címet használ, a 'Dr illetve 'Dr. rövidítés személynév előtt jogos használatával a névhasználatra vonatkozó adatokban is jogszerű változás áll be.

 

A névviseléshez való jog alapján a jogosult, mint engedélyes, szerintem jogosan kérelmezi ennek a jogának, még a közhiteles nyilvántartásba vételét is, másként, a személyi igazolványba egyéb közokiratba bejegyzését a hivatal gépi gyakorlata szerint. Hiszen, jogszabály ezt valójában nem tiltotta és kettős mérce szerint, szerintem nem is tilthatja.

 

Itt és álláspontom szerint a névhasználathoz, a névviseléshez való személyiségi jogok érvényre juttatásáról beszélünk és beszélhetünk. Ezért lényegtelen a bejegyzési kérelem alkalmával, hogy ki és milyen jogcímen használ doktori címet.

 

A polgár ezért, valós tényt és adatot kíván közokiratba foglaltatni, amennyiben a "parabolikus" szerinti doktori cím 'Dr vagy 'Dr. rövidítésének a használatára vonatkozó jogát kívánja "bejegyeztetni" és a kérelem aláírása alkalmával értelemszerűen a szerzett joga, a 'Dr illetve 'Dr. rövidítés alkalmazásával írja alá a kérelmet.

 

Mint, ez minden általam ismert esetben így történt!

 

A bejegyzés nem sért közérdeket, mivel ezen címek használata nem szabálysértés, ezért jogos.

 

A bejegyzéssel nem jöhet létre semminemű visszaélés, mivel a személyi igazolványba a személynév előtt bejegyzett és valójában semmiféle doktori címet nem tanúsító gépi DR. vagy a dr. rövidítés önmagában nem mutatja, hogy a polgár milyen milyen jogán használ doktori címet. Ezt, az adott cím használatának jogára kiállított okiratok és dr. mellé rendelt rövidítések ismertetik minden esetben.

 

A személyi igazolvány bemutatásával nem tölthető be önmagában egy foglalkozás vagy tisztség. Arra, csak a szakképzettséget, alapszakmát egyéb képesítést igazoló okiratok és egyéb szükséges engedélyek megléte teszi alkalmassá a polgárt, de nem a személyi igazolvány.

 

Azt is bizonyítani tudom, hogy soha nem jogi tanácsadásként, és mint jogi végzettségű adtam ezekről az engem megkeresőknek tájékoztatást és osztottam meg a véleményemet, vagy a meglátásaimat ezekről!

 

Mivel és 1-2 évente feljelentik a címhasználókat, velük nyilván engem is, mint a közelmúltban, az ügy tisztázásáig az ajánlatot felfüggesztem.

 

Az oldal, a 2021. november 26. napjától aktuális tartalmát mutatja. A visszatérő látogatását, ez okból is köszönöm!